A vírusírók 70% -a szerződéses alapon dolgozik, bűnszervezetek részére.

A leggyakrabban írt programjaik:

Ransomware: Zsaroló vírus, titkosítja a veszélyeztetett gépen lévő fájlokat és váltságdíjat követel a dekódolási kulcsért. (Fizetés után szinte nulla az esélye, hogy megkapják a feloldó kulcsot azok, akiket így megzsarolnak.

Adathalász program vagy weblap: a személyes adatok megszerzése, ideértve a bejelentkezési adatokat és jelszavakat, hitelkártyaszámokat. Az adathalászat gyakran hamis e-mailek vagy hamis webhelyekre mutató linkek útján történik.

Bot: Egy távoli szerverről vezérelve, parancsokat hajt végre a fertőzött gépen. Gyakran az ilyen zombi gépeket hálózatba szervezik, és ezzel a hálózattal indítják meg az elosztott szolgáltatásmegtagadási támadásokat, (DDOS) vagy óriási tömegben spameket küldenek.

Az e-mailek 90%-a rosszindulatú programot tartalmaz

Az e-mailek 90% -a tartalmaz valamilyen rosszindulatú programot, és a legtöbb ember nem is tud róla. A levélszemét nem csak bosszantó, de gyakran rendkívül veszélyes is. 

Mivel a nem kívánt e-mailek a rosszindulatú programok egyik leghatékonyabb terjesztője. Nagyszabású e-mail kampányokon keresztül a számítógépes bűnözők elérik, hogy a rosszindulatú programok a lehető legrövidebb időn belül elterjedjenek a világon.

Korábban az Amazon.com oldal volt az adathalászat célpontja.

Melyet az Apple és az eBay követett. Ezeknek a cégeknek az oldalai már kissé vissza szorultak a banki azon belül is az internetbanki oldalakkal szemben. Magyarországon is találkozhattál már nem egy esetben olyan e-maillel. Amiben egy adott bank nevében, arra kértek, hogy kattints a bank oldalához megtévesztésig hasonló, de hamis oldalra vezető linkre.

Ott add meg az adataidat, hitelkártya számot, és úgy általában mindent, ami a számlához való hozzáféréshez szükséges. Ha ilyen levelet kapnál valamely bank nevében, azonnal jusson eszedbe, hogy nincs olyan bank, amely erre kérne. Szóval biztos lehetsz benne, hogy illegálisan szeretnék az adataidat megszerezni.

Ha elbizonytalanodnál, akkor még mindig a legjobb megoldás, ha a levél kapcsán felhívod a kérdéses bankot és ott utána érdeklődsz, hogy küldtek-e ilyen tartalmú levelet. Egy 5 perces telefonhívás még mindig olcsóbb, mintha kipucolják a bankszámlád.

Minden hónapban 6000 új vírus készül

Szomorú tény, hogy ez a 6000-es szám csak a teljesen új addig még nem ismert vírus programokat, kódokat jelenti. 1990-ben mindössze 50 ismert számítógépes vírus volt. Ez a szám 2018-ban már elérte a 800 000-et. És akkor még nem beszéltünk a különböző variánsokról, alfajokról.

Az AV Test jelentése szerint 2018-ban összesen 856.62 millió vírus jelent meg a világon. Ha ezt összevetjük azzal, hogy a világon jelenleg picivel több mint 4 milliárd internet felhasználó van, akkor könnyen kiszámolhatod, hogy minden internet felhasználóra havi szinten 1-2 vírus jut. 

Az e-mailek olvasásával a számítógép nem tud fertőzni.

A rosszindulatú szoftver csak akkor aktiválódik, ha rákattintasz egy rosszindulatú linkre, vagy megnyitsz egy fertőzött mellékletet. Persze ehhez az is kell, hogy kellően figyelmetlen legyél. Ha a legjobb barátod/barátnőd küld valamit, akkor is élj a gyanúval.

Ha pedig még csak nem is jelezte, hogy küldeni fog valamit akkor mindenképp ellenőrizd a csatolt fájlt. Idegenek esetében ez az ellenőrzés pedig szigorúan alapvetés kell legyen. Legjobb védekezés, ha a gyanús leveleket azonnal törlöd. Ha valami mégis felkeltené az érdeklődésed, akkor legyél nagyon körültekintő és inkább ellenőrizd kétszer.